Szentmisék/Igeliturgiák minden szombaton 18:00 órakor és vasárnap 11:00 órakor
Szentségimádási óra minden csütörtökön 19:00-tól 20:00-ig
Cím: 7636 Pécs, Szentegyház utca
Útvonal tervezése a templomhoz
Templom története:
"Az 1954-ben Pécshez csatolt falusias településrész D-Ny-i szélén áll a középkori eredetű templom, melyen négy nagyobb építési periódus figyelhető meg. A szentély és a csúcsíves dongaboltozattal fedett románkori hajó a 13. sz. második felében épülhetett. Műemléki feltárás során előkerült a D-i oldalon a félköríves záródású bejárat, valamint félköríves záródású résablakok. A szentély kupoláján a Maiestat Domini, A Trónoló Krisztus, a szentély belső köpenyfalán az Apostolok falfestésének maradványai. A 15. sz. végén a hajó Ny-i falát áttörték,, és Ny-i irányban új hajórésszel bővítették, a D-i befalazták és a bővítményen újat nyitottak. A D-i oldalra néző három ablakot a korábbiakhoz hasonló két újjal egészítették ki. A török hódoltságot szerencsésen vészelte át több Pécs környéki román kori templommal együtt (Cserkút, Kővágószöllős, Kővágótöttös, Bakonya, Hetvehely). Az 1750-es években földrengés rongálta meg, ezt követően a gótikus hajószakaszt csehsüveg boltozattal fedték le, külsejét barokk homlokzati elemekkel látták el. A 19. sz. első felében a templomot felújították. A század végén a templom É-i oldalához sekrestyét és karcsú Ny-i tornyot építettek és új bejárati ajtót nyitottak. Ekkor készült el a Szt. József tiszteletére szentelt templom főoltára, Mücke József Ferenc[1] oltárképével. Műemléki helyreállításra a 70-es években került sor, a román kori és gótikus emlékek feltárására, a freskótöredékek szakszerű restaurálására. Az oltárépítményt elbontották, az oltárképet a hajó É-i oldalán állították fel."
Málom története
Málom Pécs egyik külső városrésze, 1954-ig önálló község volt. Már a "pécsi templom építésénél" említik 1200 körül. A málomi határ mentén, az 1860-as években még nyolc malom működött. A Málom helynév Árpád-kori névváltozatai: Malu(n), Malim, Malom, Malun azt dokumentálják, hogy a mai Málom helységnevünk a szláv eredetű mlim 'malom' szóval hozható kapcsolatba.
Árpád kori falu, ami a török alatt is folyamatosan lakott maradt. A Pécsi-medence és a Baranyai-dombság határán, kb.
130-200 m tszf magasságú, kissé tagolt felszínen fekszik. 1800 körül németek is betelepültek, de többségében magyar
lakosa maradt. 1955-ben Pécshez csatolták. Hozzá tartozik a Málom-hegy és a Malom-völgy, ahol rekreációs célokra
mesterséges tavakat duzzasztottak fel. Nevét a szomszédos völgyben korábban működő vízimalmokról kapta.
Forrás: Pécs Lexikon (főszerkesztő: Romváry Ferenc) Pécs, 2010. I/483 - www.pkszep.hu
vasárnap 8:00 órakor
